MTK legendárium | 371. rész

Publikálva: 2025.03.31 Frissítve: 2025.03.28 MTK Budapest

Az MTK alapítása és alapítói. 1888-ban született a klub.

Az, hogy a nemzetközi hírű sportoló, Szekrényessy Kálmán és az ismert talmudista Freudiger Mózes között támogatói egyesség létrejött, sporttörténeti tény, annak következményei pedig egyenesen katalizátorként hatottak a zsidó ifjúság és Szekrényessy dédelgetett közös ügyére, a demokratikus sportegylet létrehozására…

Fülledt nyári nap volt, mikor az ugyancsak újonnan megnyitott szélesen elegáns Stefánia úton – fiatal facsemeték sorfala között – a Freudiger-villa homlokzata előtt megállt Szekrényessy Kálmán fogata. Társaságában, felesége mellett több nagyvilági dáma is a verseny színhelyére érkezett, kik már előre elhatározandó, Szekrényessyné és Kohn Mariska vezetése mellett az ún. „hölgyek díja” felajánlást tették.

Szekrényessy Kálmán és hölgyközönsége a korabeli etikettnek megfelelően minden bizonnyal már a déli órákban a villába érkezett, hol ebédmeghívásnak tehettek eleget.

A kora délutáni órákban a technikai gárda és a villa férficselédei megtették a szükséges előkészületeket. Tekintettel a sport hőskorára, mindez nem igényelt túl nagy szakmai apparátust. A magasugráshoz mindössze két botra hurkolt spárgára volt szükség, a távolugrás előkészületénél egy ásó a talajlazításra, egy gereblye pedig az egyengetésre szolgált. A kertész könnyen eszkábált deszkahulladékból palánkot, ásott árkot.

Az időközben megérkező ifjúság tagjai közül kijelölésre kerültek a verseny hivatalos emberei. A verseny résztvevőinek magvát a jó öreg Nemzeti Tornaegylet (NTE) zsidó sportolói adták. A kilenc fős versenybizottság tagjai a következőkből állt: Bokelberg Ede elnök, Stern Géza versenybíró, Donáth Sándor titkár, Mátrai Jenő pályamérő, Weisz Dezső indító, Tigermann Nándor időmérő, Dick Arnold Ernő, Leitner Ármin és Pick Arnold intézők, Szekrényessy Kálmán, mint tréner és szakmai tanácsadó, illetve fogadási ügynökként vitt szerepet.

A zártkörű viadalon – mely az MTK megalakításának közvetlen előzményeként tekinthető – a rendezők kilenc versenyszámot iktattak be.

1. megnyitó verseny (tartalma ismeretlen) győztesei a következők: Hauser Lajos (első díj), Stetter Ödön (második díj).

2. record verseny (tartalma ismeretlen) díjat Szekrényessyné és a hölgykoszorú ajánlott fel, győztesei: Horner Ármin (első díj), Sachs Lipót (második díj).

3. magasugrás, győztesei: Sachs Lipót (első díj), Totis Lajos (második díj).

4. síkfutás (120 m), győztesei: Sachs Lipót (első díj), Horner Ármin (második díj).

5. súlydobás (12 kg) győztesei: Steiner Miksa /5,72 m/ (első díj), Totis Lajos /5,49 m/ (második díj).

6. távolugrás győztesei: Totis Lajos /5,11 m/ (első díj), Sachs Lipót /5,4 m/ (második díj).

7. gátfutás (100 m, 3 gát, 84 cm magasság) győztesei: Kun A. (első díj), Stettner S. (második díj).

8. akadályverseny (200 m, 5 akadály, 3 gát, 85 cm magasság, egy 2,5 m széles árok, 1 m magas deszkafal) győztesei: Klein Gyula (első díj), Totis Lajos (második díj).

9. síkfutás (egy angol mértföld =1,61 km) győztesei: Aczél Miksa (első díj), Zelmanovits Sándor (második díj).

Tücsökzenés, őszbehajló szürkület lett, mikor az újdonsült bajnokok hét órakor bevégezték viadalaikat és rögtönzött víg uzsonna keretében megpihentek. Mikor utolsó tagjuk is behúzta maga mögött a Hermina útra nyíló ócska kis léckaput, és távozó alakját elnyelte a hirtelen ereszkedő városi este, csak a csillagok magasságában tudták még, hogy néhány fiatal e napon sporttörténelmet írt az álmos zuglói vadgesztenyék alatt, és nagy lépést tett a magyar sportdemokrácia megteremtése felé…